A Leander Kills neve minden bizonnyal ismerős azoknak, akik szeretik a nagyívű dallamokkal megtűzdelt metalzenét, illetve nézték a Dal 2017-es adásait. A csapat itt az Élet című dalával egészen a döntőig jutott, amire még nem volt példa a műsor történetében.

– Gondoltad volna, hogy az Élettel egészen a döntőig eljuttok? Milyen érzés volt hétről hétre ott állni a műsor színpadán?
– Semmit sem gondoltunk, csak beküldtük a dalt azzal a céllal, hogy olyan emberekhez is eljussunk, akikhez a rock és metál médiumokon keresztül nem tudunk. Aztán persze mi is csak lestünk, hogy a legmagasabb pontszámot kaptuk az elődöntőn és hirtelen már döntőbe is kerültünk, ami nagyon megtisztelő dolog és ami a legfontosabb, hogy elértük a célunkat, sokan olyan ember ismert meg minket, akik addig nem tudtak rólunk. Szóval mindenki jól járt.

– Szerinted milyen helyezés lehetett volna a reális a zenekarnak, ha kijuttok az Eurovízióra? Belegondoltál, hogy könnyen lehet, hamarosan egész Európa Titeket néz a tévében?
– Egészen biztos voltam benne, hogy nem mi fogunk nyerni, persze azt sem mondom, hogy nem örültünk volna, de sokkal jobban jött ez így ki. Akkor, ebben a körben ennyi volt, nem is kellett több. Abban pedig a mai napig hiszek, hogy helyünk lehet az európai piacon, de nem ez az útja. Mi egy hosszabb és nehezebb utat választunk, de tovább is tart. Ettől függetlenül nem zárkózunk el semmilyen lehetőségtől, ahol önmagunkat és zenénket adhatjuk.

– Szeptember 22-én jelent meg a Leander Kills második nagylemeze, amin helyett kapott a már említett Élet című dal, illetve a Tankcsapda feldolgozásotok, a Lopott könyvek is.
Mit kell még tudnunk az Élet a halál előtt címet kapott lemezről?
– Egy 10 tételes kis utazás lett, igen mély és sötét korszakot ölel át. 2 dal erejéig már zenekari szinten történt a dalírás, eltelt másfél év, és zenekar összeszokott, ami a dalokon is hallatszik. Szerintem egy nagyon szerethető anyag lett, már-már impresszionista cucc, mivel alig több mint két hónap alatt jött létre a lemez, szinte a semmiből.

– Az új lemez óriási előrelépés az első albumotokhoz, a Túlélőhöz képest. Sokkal kiforrottabb összképet mutat, pedig volt egy tagcserétek is tavasszal. Miért lett ilyen szerinted? Melyik dalok állnak hozzád legközelebb?
– Először is nagyon köszönjük! (nevet) Fogalmam sincs, talán annyi, hogy több volt a mondanivaló, több volt feszültség, és az érzelmi töltet. És mi más lehet jobb mód, mint zenében kiadni. Ha pedig ezt jól sikerül megvalósítani, akkor mások is ugyanúgy kiadhatják a feszültséget a lemez hallgatása által. Másrészről, itt Miki gitározott fel mindent, Valentin és Andris is magukévá tették a dalokat, s mivel a zenekar nagyon jó hangulatban van, öröm volt ezzel foglalkozni. Még Máté is beszállt egy szóló erejéig! A kedvencet még nem döntöttem el, kell még 2-3 hónap, hogy kiürüljön a fülem, és ne utáljam szívből az egész lemezt! (nevet)

– A zenekart túlzás nélkül titulálhatjuk sikersztorinak is, hiszen már a Dal 2017 előtt is közel teltházas turnét csináltatok, utána pedig volt olyan klub, ahol helyi rekordot állítottatok fel. Miben rejlik a Leander Kills titka szerinted?
– Addig jó, amíg nem tudom, mert onnantól lesz mesterkélt és receptszerű a dolog! (nevet) Amúgy szerintem ebben nincs nagy megfejtés. Jó helyen, jó időben, jó embereket szólítottunk meg, és mivel őszintén jönnek belőlünk a dalok, talán kijelenthetem, hogy a hitelesség egy erős faktor nálunk, mert nincs fontosabb a művészetben, mint elhinni azt, amit látsz és hallasz.

– Volt esetleg olyan állomás, ami valamiért nagyon különleges élmény volt számodra, számotokra?
– Nekem nagyon sok ilyen volt, felléptem több világsztár előtt és után is (Slash, Sepultura, Down, Suicide Silence, Arch Enemy…). Felemelő érzés ilyen zenekarokat színpadról végignézni. De leginkább a saját koncertjeinken érezzük jól magunkat, mert eggyé válhatunk a közönséggel.

– Rendkívül nagy hangsúlyt fektettek a klipekre is, mindegyik különleges valamitől. Olyan is volt, amikor pankrátor-show- t csináltatok a koncerten. Miért tartod fontosnak, hogy ennyire extra legyen a látvány?
– Ezt a kort éljük. YouTube és Facebook van. Én oldschool vagyok, a lemezeket szeretem elejétől a végéig hallgatni, és őszintén szólva meg se nézem a kedvenc zenekarom klipjeit. Ettől függetlenül elfogadom, hogy most ez van, élünk is vele, mindig megpróbáljuk a dal mondanivalóját megtámasztani képi anyaggal.

– Van még valamilyen nagy dobásotok erre az évre? Esetleg 2018-as tervek?
– Rengeteg. 🙂 Szeptember 22-én megjelent az új lemezünk, megturnéztatjuk kis hazánkban, elkezdünk szépen eljutni a környező országok nem magyar lakta részeire is, meglátjuk meddig jutunk! (nevet)

Az interjút készítette: Szénégető Richárd (Ric$)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

Duna-Part programajánló