Magyarország legnagyobb kőszínháza, a jubileumi évben számos meglepetéssel várja a közönséget. Az ünneplés május 1. és 8. között múltidéző, ingyenes online vetítéssorozattal kezdődik.

Százhuszonöt éve, 1896. május 1-jén Jókai Mór A Barangok, vagy a peoniai vajda című darabjának díszbemutatójával nyitotta meg kapuit a Vígszínház. Az azóta eltelt 125 évben a színház társulata 1443 premiert tartott, több ezer művész fordult meg a színpadokon, és közel ötvenmillió néző tapsolhatott a sikereknek.

Magyarország legnagyobb kőszínháza,

a Vígszínház az osztrák Fellner és Helmer cég fényűző neobarokk tervei alapján épült az éppen világvárossá váló Budapesten. Az akkor még külterületnek számító, malmokkal, ipari létesítményekkel szegélyezett mocsaras területen az 1895. április 1-i alapkőletétel után egy évvel, 1896. április 2-án már megkezdődhetett a bemutató előadás olvasópróbája, május elsején pedig végre megnyitotta kapuit a közönség előtt Magyarország első magánszínháza.

A Vígszínház mindig is iránytű, igazodási pont volt a magyar kulturális életben, a színházi élet katalizátora.

A megnyitó óta eltelt 125 évben színháztörténetünk megkerülhetetlenül fontos tényezője, amelyet legendás színészek és alkotók munkája tett feledhetetlenné. A színház történetében mérföldkőnek számítanak a magyar és külföldi ősbemutatók, és az olyan színházi rekordnak számító előadások, mint a több mint 1300-szor eljátszott A dzsungel könyve; a 999. előadásnál járó A padlás vagy a több mint 35 éve műsoron lévő Játszd újra, Sam! A legtöbbször, szám szerint hétszer Molnár Ferenc Liliom című darabját mutatta be a színház, a leghosszabb társulati tagsággal pedig a 93 éves Szatmár Liza büszkélkedhet, aki 1951 óta, azaz hetven éve a Vígszínház színésznője. A legeket és a felejthetetlen pillanatokat az elkövetkezendő egy évben számos módon felidézi majd a színház, a jelenlegi különleges helyzethez igazodva azonban az ünnep május elsején online bejelentkezéssel és egy egyhetes vetítéssorozattal kezdődik.

Május elsején Kornis Mihály 1989-ben bemutatott Körmagyar című darabja nyitja meg az ünnepi stream hetet.

A rendszerváltás időszakának zajos színházi sikerét Horvai István rendezte. A Körmagyar a nyolcvanas évek végi Magyarország pontosan ábrázolt karaktereivel az időszak elragadóan mulatságos kor- és körképét mutatja fel parádés szereposztásban Kútvölgyi Erzsébet, Szarvas József, Pap Vera, Eszenyi Enikő, Seress Zoltán, Szombathy Gyula, Szabó Gabi, Rudolf Péter, Igó Éva és Kern András szereplésével.

Másnap Csiky Gergely A nagyra termett című prózai műve alapján készült zenés vígjátékkal, Az udvari kalap előadásával egészen 1965-ig repülhetünk vissza az időben.

A Várkonyi Zoltán által rendezett produkcióban olyan legendás vígszínházi színészek láthatók, mint Sulyok Mária, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Tomanek Nándor, Harkányi Endre és Halász Judit, aki ebben a szerepben lépett először a Víg színpadára. Várkonyi Zoltán Pécsről hívta el a színésznőt a darab egyik főszerepére, majd szerződést ajánlott neki, Halász Judit pedig azóta is, vagyis több mint 55 éve a társulat hűséges tagja. Az udvari kalap bájos komikumát véletlenek, mulatságos félreértések és egy élettelen tárgy, Philibert kamarás udvari kalapja mozgatják.

Május 3-án Macskajáték

A hetvenes évek elején még nagyon fiatal, új játszóhelynek számító Pesti Színházban került sor a Macskajáték bemutatójára Székely Gábor rendezésében Sulyok Mária és Bulla Elma főszereplésével. Az 1971-ben bemutatott előadás több mint egy évtizedig volt műsoron. „Orbánné mindannyiunkat túlél” – nyilatkozta Sulyok Mária, akinek pályája során ez a szerep lett az egyik legemlékezetesebb alakítása. Az előadással május 3-án találkozhat a közönség.

Május 4-én Az üvegcipő lesz látható

1978-ban a színház házi szerzőjének, Molnár Ferenc születésének századik évfordulójára Az üvegcipő felújításával emlékezett a Vígszínház. Ez a vígjáték az író talán legérdekesebb, legegyénibb hangú műve. A legendák szerint a darabban Molnár saját magánéleti válságát írta ki magából. A május 4-én látható, Kapás Dezső rendezte előadás egyik érdekessége, hogy Benkő Gyula, Tábori Nóra, Szegedi Erika és Szakácsi Sándor oldalán Irma szerepében debütált a Vígszínházban akkor még főiskolás diákként Pap Vera, aki elementáris erejű alakításával a szó szoros értelmében berobbant a színházi életbe.

Május 5-én a Jó estét nyár, jó estét szerelem lesz látható

1977-ben a Vígszínházban volt az ősbemutatója Marton László rendezésében Fejes Endre felkavaró regénye alapján készült zenés drámának, a Jó estét nyár, jó estét szerelemnek. A mű a Vígszínház felkérésére és biztatására született, és igazi saját fejlesztésű siker lett, amelynek akkor már nagy hagyománya volt a színházban. A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról és a Harmincéves vagyok után a zeneszerzői feladat Presser Gáborra várt. Május 5-én az előadás 1982-es felvételén az azóta klasszikussá vált dalok mellett Hegedűs D. Géza megrendítő alakítását is felidézhetjük.

Május 6-án a fülbemászó dallamoké és a húszas évek hangulatáé lesz a főszerep.

A csak slágerkirálynak becézett Zerkovitz Béla Csókos asszony című nagyoperettjét 1987-ben mutatták be Iglódi István vendégrendezésében. Pápai Erika játszotta Pünkösdi Katót, Dorozsmay Pista nevű udvarlója pedig Kaszás Attila volt, aki szívszorítóan énekelte, hogy „Mi muzsikus lelkek, mi bohém fiúk, csak hangulat minden minálunk…”. A felvételen Kern Andrást, Benedek Miklóst, Méhes Lászlót és Igó Évát is láthatjuk.

Május 7-én, pénteken a Dühöngő ifjúság lesz látható

A Dühöngő ifjúság bejárta az egész világot, viharos sikerének titka sokak szerint nem is a szerelmi-négyszög történetben, hanem a főhős karakterében rejlik. Nem véletlen hát, hogy a Pesti Színház 1992-es bemutatója kapcsán Békés Pál így írt: „Kaszás Attila Jimmy Porterje: nagy dobás. Ez a kiszámíthatatlanul explozív, lelki kíméletlenkedésről szívszakasztó önsajnálatra, alantas hisztériáról valódi megrendülésre követhetetlen sebességgel váltani kész pszichégubanc két felvonáson keresztül képes új meg új aknákat robbantani.” Rudolf Péter első színházi rendezése, Kaszás Attila, Eszenyi Enikő, Igó Éva, Szarvas József és Mádi Szabó Gábor szereplésével évekig ment telt házzal a Pesti Színházban. Május 7-én, pénteken este ezt az előadást láthatják nézőink.

A közvetítéssorozatot május 8-án minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művének felvétele zárja.

Ez az az előadás, amire a 125 év során a legtöbb néző váltott jegyet a Vígszínházban. Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter félig mese – félig musicalje generációk szívébe lopta el magát. Az archív felvételen az ős-szereposztás látható: Rádiós szerepében Kaszás Attila, partnerei pedig Igó Éva, Tábori Nóra, Hegedűs D. Géza, Méhes László, Pápai Erika, Rácz Géza, Balázs Péter, Vallai Péter, Seress Zoltán és Sipos András.

A jubileumi közvetítéssorozat minden este 19 órától a Vígszínház online felületén követhető.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

Duna-Part programajánló