A Fish! sztorija ékes bizonyítéka annak, hogy a kemény munka meghozza gyümölcsét. Sok év alatt ismertették meg magukat a közönséggel, mostanra pedig talán nincs is olyan, aki ne lenne képben velük. Kovács Krisztián, azaz Senior Hal! válaszolt kérdéseimre.

– Elég durva tempóban pörgetitek a nyarat és a koncerteket. Hogy bírjátok? Milyennek láttátok a Barba Negra Track-es bulit a színpadról?

– Egész jól ahhoz képest, hogy csak az év első 2-3 hónapját szoktuk kihagyni és több mint 10 éve pörgünk folyamatosan. Valóban rengeteg bulink van, és egy zenekarnak ez a legjobb állapot. Nekem volt februárban egy Achilles-ín műtétem, szóval még óvatosan rohangálok, de amúgy minden rendben. Ez a zenekar az energiáról szól, élőben kiváltképp, nem finomkodunk, szóval ki lehet fáradni, de a koncertek után ez jóleső fáradtságot jelent. A Trackbe a fesztiválszezon kellős közepén érkeztünk, utólag nézve a lehető legrosszabb időpontban: egy hét alatt felvonult szinte az egész mainstream poprock színtér, Orfűn volt a fél város és lement a Novarock is… Ehhez képest hatalmas tömeg fogadott minket és egy igazán erős buli kerekedett, szóval megugrottuk a feladatot. Büszkén jelenthetem, hogy minden koncertünkön, minden helyszínen egyre többen vannak, úgyhogy tartjuk az iramot!

– Tavaly jelent meg az ötödik lemezetek, ami az első új dobosotokkal, Dácival készült. Kicsit mintha új erőre is kaptatok volna azóta, milyennek érzed most az Idő van!-t és a zenekart?

– Az erővel nem volt azért gond addig sem, de szerettünk volna fejlődni és ehhez az első lépés a dobos csere volt. Élőben hamar össze szoktunk és az első fesztiválszezon alatt sikerült is szintet lépni, igazi erőművé váltunk:) Dáci csatlakozásával még karcosabb, metalosabb lett az összkép és ez a csodagyerek hozott magával egy jó adag profi hozzáállást is, aminek pont ideje is volt nálunk.
Mivel ő Fish! rajongóként került képbe, abszolút képben volt a stílusunkkal, a lemez dalai is gyakorlatilag 2-3 hónap alatt álltak össze, két részletben – elég változatos lett az album, nálunk eddig is minden belefért, de ennyire még sosem volt lényegre törő a zene. Emberileg és zeneileg nagy az összhang, szerintem ez abszolút le is jön rólunk.

– Javíts ki, ha tévedek: a Ne is figyelj rám dalból előbb volt kész a remix, igaz?

– Így van, a dal felvételeikor jött a remix és az egész médiahack ötlete: legyen egy pofátlan nyári popsláger a felvezető dal, amiben az új dobosunk nem is üt semmit. Be is jött a dolog, a közönségünk vette a poént, emellett rengeteg új embert értünk el, akik aztán utánunk néztek és eldöntötték, hogy tetszik-e nekik az “igazi” Fish! a popos punkrock zenéjével. A lemezre persze a rock verzió került fel és élőben is így nyomjuk a dalt.

– Dupla teltházat csináltatok az A38-on, a fesztiválszezon kellős közepén jókora tömeget vittetek be a Barba Negra Track-be, tele a koncertnaptár is, a rádiókban szól, a Ne is figyelj rám. Mondhatjuk, hogy sikeres a zenekar? Szerinted most érett be az elmúlt évek munkája?

– Mindig lassan építkeztünk és sosem voltak kiugró sikereink, ahogy kudarcok sem. Nem az elmúlt évek, hanem a zenekar megalakulása óta ez zajlik… Nyilván az utóbbi időben profibbak lettünk, tudjuk, mit akarunk, de az alap megmaradt: nyílegyenes zene, nyílegyenes kommunikáció, őszinteség és görcsmentesség. Ezek összessége valóban most érett be, de közben remélem, hogy a jó dalok/lemezek is számítanak, a koncertjeinkről nem is beszélve:)

– Apropó munka! Az egyik gazdasági dolgokkal foglalkozó magazinban írtak Rólatok egy riportot, amiben az szerepel: alap, hogy minden tagnak legyen munkája. Miért tartod ezt fontosnak? Mivel foglalkoztok a Fish! mellett?

– Nem lennénk jók megélhetési zenésznek és nem is akarunk azok lenni. Vannak olyan dalaink, amik simán rádió kompatibilisek, de nem szeretnénk direkt ilyeneket írni vagy simulékonyan kommunikálni semmitmondó vagy éppen behízelgő posztokban…a zenélést szeretnénk mindig is egyfajta játszótérnek felfogni és csak élvezni. Persze mivel régóta nyomjuk és az időnk javarészét a zene teszi ki, így ehhez köthető munkáink vannak: zenetanítás, hangmérnökösödés, hangszerkészítés, műsorvezetés, videózás, stb. A zenekar körüli teendőkből is mindenki kiveszi a részét, nem unatkozunk.

– Mára kialakult a zenekar azonnal felismerhető stílusa, amire a koronát kétségtelenül a fanyar humorral és iróniával gazdagon átitatott szövegeiddel teszed fel. Miből meríted az ihletet? Mi az, ami még belefér, és ami már nem? A szöveg csak a Te asztalod, vagy a többieknek is van vétójoga?

– Nem szoktam témák szerint írni, általában csak eszembe jut 2-3 sor, ami hirtelen jónak tűnik, ezeket a telefonomba jegyzetelem. Rengeteg ilyen kezdemény van, amikhez aztán vagy jön még pár sor és így már kialakul a téma is vagy összekeverve a minimál ötleteket lesz belőlük egy tök új szöveg. Az irónia és az önirónia természetesen jön, nyilván a saját szájam íze szerint fogalmazok, de egyrészt annyira egy húron pendülünk a többiekkel, hogy a nyelvezet teljesen a zenekaré is, másrészt általában elsőre tetszik nekik, amit mutatok:) Én szoktam variálni sokat, még általában a feléneklés előtt is, hogy minél egyszerűbb, de ne gagyi legyen a végeredmény. A szövegeket nem értékelem annyira, mint a zenét, sokszor nekem is később esik le, hogy akár több jelentéssel bírnak…pedig vannak, akik pont a szövegek miatt kedvelik a Fish!-t.

– Elég komoly mennyiségű videót forgattatok az utóbbi lemezekhez, néha bevonva ebbe a közönséget is. Sőt, a levelekre Te magad válaszolsz. Ennyire fontosnak tartod azt, hogy kvázi együtt bandázzátok a rajongóitokkal?

– Nem is fontosnak tartom, hanem nem tudom elképzelni másképp. A zenekar nevében ki kommunikáljon, ha nem a zenekar tagja vagy tagjai? A bandázást pedig vehetjük szó szerint, a koncert után megyünk is vegyülni, mindent aláírunk, mindenkivel fotózkodunk és haverkodunk, ez a lényege az egésznek… Vesd össze a megélhetési zenész sztorival feljebb. Minket nem látsz beugrani a buszba és odébbállni, ahogy a sztárkodást sem éljük igazán.

– A lemezeitek megszólalása mindig hallhatóan élő, igazi széles terpesz & rock and roll feeling, a zenében mégis ott vannak a popos elemek. Szerinted hova sorolható leginkább a Fish! a magyar zenei palettán?

– Metalos arcok popot játszanak. 🙂 Furcsa zárvány vagyunk, de ez már inkább múlt időben értendő: sokáig a rock/metal közegnek túl poposak voltunk, a rádiós közönségnek meg egyértelműen durvák. Már mindenki hallgat mindent és a koncertjáró generációk sem tesznek már ilyen szinten különbséget, valamint az sem mindegy, hogy élőben ez nyilvánvalóan egy rock zenekar. Odatehetsz minket egy metalfesztiválra is, senkinek nem lesz egyszerű dolga utánunk vagy előttünk. Azt remélem, hogy egyfajta összehozó zenekar lehetünk a legszínesebb közönségnek, aminek a magja azért egyértelműen a poppunk/rock rajongók.

– Neked a zenekar mellett ott van egy másik sikertörténet, a Necc is. Milyen indíttatásból született meg ez a projekt? Senior Hal titokban rajong a popért?

– Titokban? Ha nem lenne szitokszó, a Fish!-t is nevezhetnénk popnak. A Necc nem igazán a jó popzenéről szól, hanem a bűnös élvezetekről, a kilencvenes és kétezres évek gagyizásairól vagy éppen mai napig menő slágereiről, szóval ez inkább egy zenei freakshow, amin ugyanúgy ugrálnak a hardcore-os arcok, mint a dizsibe járó lánykák… Látod, ez is egy színtérösszehozó sztori. 🙂

– Vissza a Fish!-hez: így a nyár közepén van még olyan buli, ami előttetek van, és valamiért nagyon várjátok? Illetve volt olyan, ami nagyon emlékezetes volt?

– Közhely, de mi tényleg minden bulit szeretünk, a körülményektől függetlenül…persze nem mindig patent a technika, néha az eső is esik, de a végeredmény mindig egy jó buli és nekünk az a lényeg, hogy ezért mindent megtegyünk. Vannak profi helyek, vannak lepattantabb klubok, de mindegyiknek megvan a maga hangulata, az életet meg úgyis a közönség viszi a helyre. Meg persze mi. 🙂

Szeptember 20-án lesz a Supernemékkel egy rendhagyó koncertünk a Budapest Parkban, egyfajta “bandaháború”, az elég menő lesz!

 

Az interjút készítette: Szénégető Richárd (Ric$)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

Összehasonlítás

Duna-Part programajánló