A Road zenekar túlzás nélkül a hazai rock mezőny egyik legdinamikusabban fejlődő zenekara, akik folyamatosan megdöntik a saját rekordjaikat. Egy nagyon kedélyes hangulatú beszélgetésben faggattam Mátét a jelenről és persze a tervekről is.

 Most volt a Barba Negra Track-ben a nagy nyárindító bulitok, ami remekül sikerült és nagyon sokan voltak. Hogy éreztétek magatokat?

Nagyon jól. Képzeld, a rendezvény minden korábbi Road-nézőszámot megdöntött! A Barba Negra klubot korábban több ízben is sikerült már megtöltenünk, volt hogy egy hétvégén kétszer is, ám ilyen nagy nézőszámot még nem tudtunk saját bulin Budapesten elérni. Borzasztó boldogan mentünk fel a színpadra. A közönség miatt maximálisan felfokozott volt a hangulat. Nagyon jó buli kerekedett és nagyon szerettük. 2 3Én is azt éltem meg a nézőtérről, hogy abszolút élitek és nagyon együtt volt az egész. Mit gondolsz, mennyit adhat hozzá, hogy a Rock Rádió játssza egy-két dalotokat?

Nem tudom. Én már nem nagyon vagyok benne ebben a rádiós témában. Régen sokat foglalkoztam vele, volt munkahelyi kötődésem is. Nekem már az is tök jó, ha egy iskolában a középső padból szól egy dalunk mobiltelefonról. Nyilván nem egy országos vagy kereskedelmi rádióról beszélünk, de nem vagyunk elégedetlenek. Boldogok vagyunk, hogy a mi zenéinket játsszák, mert sok zenekarét meg nem. Ez egy kisebb közösségi rádió, leginkább online platformon, persze tudom, működik földfelszín felett is úgy tudom, de itt nálunk a Mátrában nem fogható csak online. Néha sikerül belehallgatni, illetve,  ha Pesten autókázunk ott is. Tök jó, hogy van egy ilyen kezdeményezés, ami összefogja a rockzenei világot. Valószínű, hogy hozzátesz ez is, hogy milyen mértékben, azt nem tudom. Azért azt tisztázzuk le, hogy nem pusztán azért játsszák a dalainkat, mert például jó stúdióban vannak felvéve, vagy azért mert valakinek nagyon tetszik, hanem azért játsszák, mert azoknak az embereknek, akiknek a rádió szól, bejön. Mindenképpen megtisztelő és örömteli, hogy van legalább egy olyan médium, aki foglalkozik velünk és a rockkal.

4

– Ahhoz képest, hogy mindenki panaszkodik a lemezpiac haldoklása miatt, mind a M.A.T.T., mind pedig legutóbb a Tizenhét elég szép eredményeket ért el.

Igen. Ez tudod olyan, hogy az egyik szemem sír és a másik nevet, de nem akarok elégedetlennek tűnni. Valóban nagyon jó, már több ezer eladott lemez van a hátunk mögött. Tök jó, de valójában ebből megélni nem lehet. Ha azért akarnánk lemezt kiadni, hogy pénzt csináljunk belőle, akkor már régen mással foglalkoznánk, például hentes lennék vagy pék. (nevet) Nem ez az indíttatásunk, hogy azért csináljunk lemezt, hogy legyen pénzünk. Ebből a szempontból tényleg lehet, hogy haldoklik a piac, ugyanakkor jó, hogy ebben a letöltős világban ilyen sok ember áldoz arra, hogy a fizikálisan is lemezt vásároljon. Ez nagyon megtisztelő, és azt tükrözi, hogy vannak hűséges és odaadó rajongóink, akik pénzt adnak érte, meg cipelik a CD-t, megveszik, gyűjtik, elteszik, elhozzák koncertre és aláíratják. Lehet, hogy nincs effektíve pénzünk ebből, de jó a tudat, hogy az embereket ez érdekli, motiválja, és hajtja. Már csak ezért is megéri.

6

– Azért gondolom, ehhez hozzátartozik az is, hogy odafigyeltek arra, hogy baráti árfekvésben legyenek még a DVD-k is.

Kénytelenek vagyunk, mert egyre több zenekar van ebben az árfekvésben. Persze vannak kirívó esetek, de a legtöbben úgy gondolják, hogy oké, menjünk rá arra, hogy minél több embernél ott legyen, és nekünk is  ez a célunk, ezekkel a nagyon baráti, 999 Ft-os CD árakkal, hogy minél több embernek meglegyen. Megáll egy benzinkútnál, újságosbódénál vagy bárhol és látja: gyakorlatilag egy doboz cigi vagy két korsó sör is többe kerül, mint egy CD. Lehet, hogy úgy van vele, hogy megveszem, berakom a kocsiba, és ha még csak egyszer hallgatom meg, akkor is megérte. Bárki el tudja érni, nem egy egetverő összeg, jobb éttermekben ennyit hagysz ott egy ebéd után borravalóként. Ezzel a rajongóbarát árral is próbáljuk viszonozni ezt a hűséget, hogy még lemezt vásárolnak.

– Igyekeztek jelen lenni vizuálisan is, a DVD-ken felül is. Több klipet is csináltatok, voltak köztük egészen különleges látványvilágúak is, mint például az 1000 lépés vagy a Kettő bennem az én. Miért tartjátok fontosnak azt, hogy itt is adjatok valami pluszt? Ez is jelentős kiadással jár…

Ez is olyan kreatív és inspiráló tevékenység, mint egy dal vagy lemezírás. Gyakorlatilag ugyanúgy tevékenyen részt veszünk ötletekkel, sztorikkal egy klip kapcsán, még akkor is, ha azt mondjuk, teljes egészében rábízzuk egy szakemberre. Nyilván ott vagyunk a forgatás közben, és megbeszéljük, hogy ez így és ez úgy lesz a képernyőn megjelenítve. Nekünk is vannak ötleteink, próbálunk beleszólni. Szeretünk olyan stábokkal, emberekkel dolgozni, akik hasonlóan kreatívak, gondolkodók és előre mutatóan dolgoznak. Más fajta művészeti tevékenységnek tartjuk, mint mondjuk a dalírást, de hasonlóan izgalmas. Nem igazán a mi szakterületünk a videó és képanyagkészítés, de szeretünk aktívan részt venni benne. Mindenki hozzárakja a magáét a helyszínen is, meg esetleg az utómunkában is. Beleszólunk, belekotnyeleskedünk, tényleg úgy tekintünk rá, hogy ez egy olyan művészeti ág, ami egyrészt szorosan a zenénkhez kapcsolódik, másrészt érdekel is minket, harmadrészt kipróbáljuk magunkat ebben is. Egyébként meg csak mi vagyunk benne, ezért kutya kötelességünk, hogy beleszóljunk, és egy kicsit irányítsunk mi is, még ha a szakembereké a munka oroszlán része is.

– A M.A.T.T. megjelenése óta másfél év telt el. Készülnek már az új dalok esetleg?

Elkezdtünk már dolgozgatni, de csak próbatermi szinten egyelőre. Volt egy rövidebb leállásunk májusban, és elcuccoltunk Egerszalók és Demjén határába, ahol kibéreltünk egy kis házikót, itt felállítottunk egy spontán próbatermet és amolyan klubhelyiséget. Jó néhány napot eltöltöttünk azzal, hogy csak mi négyen ötleteltünk, beszélgettünk, számba vettük ki mit érez, ki mit gondol, ki hogyan tervezi a jövőt, a következő Road lemezt. Úgyhogy persze, már elkezdtünk ezzel foglalkozni. Novemberben lesz kettő éve, hogy megjelent a M.A.T.T, de valószínűleg idén nem lesz új lemez, az 2018-ig várat magára. Tavasszal kijött a Tizenhét, ami egy válogatáslemez, régóta fiókban pihenő anyagokból, de az nem egy önálló, teljes értékű nagylemez, hanem olyan felvételek, amiket szerettünk volna lemezen is megjelentetni.

– Ha valaki megnézi a honlapotokon a koncertnaptárat, akkor láthatja, hogy szinte minden hétvégén koncerteztek. Esetleg van olyan, amit kiemelten vársz, vagy ami más lesz, mint a többi?

– Nagy várakozással vagyunk az esztergomi koncert felé például, hiszen soha nem léptünk fel még a városban. Átutazóként persze többször is voltunk arra, és elég szimpatikus városnak tartjuk Esztergomot. Most végre minden adott arra, hogy kipróbáljuk magunkat a színpadon is, és hidd el, ez nem csak reklámszöveg! (nevet) Nagyon izgalmasnak ígérkezik a június utolsó hétvégéje is, amikor úgy megyünk, hogy Sopron, Vajdaság, Erdély! Ezt magunk között csak Európa-turnénak hívjuk, mert hiába csak három állomásról van szó, de három nap alatt három ország határát lépjük át. (nevet) Elég izgalmasnak ígérkezik! Ott leszünk még a Rockmaratonon, az Efott-on, a FEZEN-en, hogy csak a legnagyobbakat említsem. Aztán a környékünkön itt a Siroki Motoros Találkozó, ahol évek óta visszajáró vendégek vagyunk. Már nagyon várjuk az első szereplésünket 13 év után először Esztergomban!

5

– 13 év alatt fokozatosan építettétek fel a zenekart és úgy látszik, kezd a befektetés megtérülni. Ti is úgy érzitek, hogy van még feljebb a zenekarnak, és nem ez a tetőpont?

Minél többet látunk és tapasztalunk a körülöttünk lévő világból, annál több dologra jövünk rá, hogy ilyen is, meg olyan is van, ezt is lehet, azt is lehet. Szerencsére ötletekkel tele van a padlás mindenkinél! (nevet) Legtöbbször az idő meg a pénz, ami gátat szab annak, hogy meg tudjunk valósítani mindent, de addig jó, amíg mondjuk egy budapesti Barba Negra Track koncert után inspirálva és erőnk teljében vagyunk! Egy ilyen buli úgy fel tud tölteni, hogy teljesen megújult erővel várhatjuk a továbbiakat. Azt merem mondani, hogy ha csak egy világháború nem lesz, akkor korán sincs itt a vége a zenekarnak.  Van még bennünk jó pár olyan dolog, amit szeretnénk megmutatni, és érdemes is arra, hogy a nagyközönség elé vigyük. Hogy mikor, az a nagy kérdés, ugyanis az idővel hadilábon állunk, de mindenki legyen türelmes, mi is azok vagyunk. (nevet)

1

– Üzensz valamit az olvasóknak?

Az egy fontos üzenet lehet, hogy ha idő és pénztárca engedi, akkor ezeket a rajongóbarát CD-ket, DVD-ket, kiadványokat hasznos megvenni, és nem csak a Road-ra célzok, hanem az összes magyar zenekarra, a legkisebbektől a legnagyobbakig. Mindenkire. Ez a munkánk egyik legfontosabb elismerése. Nyilván a koncertre járás is nagyon fontos, de az, amikor tudjuk, hogy fogynak a CD-k, nagyon fontos számunkra, mert ez jelzi, hogy van értelme ezt csinálni. Aki teheti, az a kedvenc zenekarait jutalmazza meg CD-vel. Évente egy-két CD mindenkinek belefér, ha csak annyit tud megengedni magának. Ne másoljatok CD-t, az eredeti az igazi! (nevet)

Az interjút készítette: Szénégető Richárd (Ric$)

Képek forrása: “Photo:in-visible / Radó Norbert”

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

Összehasonlítás

Duna-Part programajánló