Oldandó és nem megoldandó szövegek – PLATON KARATAEV INTERJÚ
Az elmúlt évek egyik legüdítőbb színfoltja az európai zenei palettán a Platon Karataev feltűnése. Egyedi, megfoghatatlan zenéjük valami teljesen más közeget pedzeget, más világokba kalauzol el. Május 11-én nagyszabású koncertre készülnek a Budapest Parkban, ahol a Thy Catafalque társaságában lépnek színpadra. Erről és a közelgő turnéról beszélgettem velük.
– Tavaly év elején jelent meg a harmadik lemezetek, ami az első magyar nyelvű volt a sorban. Így, egy esztendő távlatából szerintetek mennyire hozta azt, amit elvártatok tőle?
– Nagyon sokat jelent nekünk a Partért kiáltó, mindenképpen egy mérföldkő a zenekar életében. Rengeteg telt házas koncertünk volt a megjelenés óta, nagy fesztiválok nagyszínpadain zenélhettünk, az év végi Artisjus összesítés szerint a kritikusok ezt a lemezt szerették legjobban tavaly, az album kapcsán megjelenő dalszövegkötet több iskolában is érettségi tétel lesz majd idén – szóval rengeteg olyan dolog történt velünk a megjelenés óta, amiért nagyon hálásak vagyunk. Ezek nem olyan dolgok, amit elvár az alkotó egy lemeztől, így tényleg csak örülünk ezeknek, mert nem magától értetődő.
– Számotokra mit mondanak ma ezek a dalok?
– A lemez a víz, mint az egység, azonosság szimbóluma köré épül és az emberen túlmutatót próbálja kitapogatni. Számomra ezek valahogy kortalan, időtlen dalok, melyeknek nincs egy megoldása, ahány hallgató, annyi megfejtése van a szövegeknek, nyitottak ezek a sorok. Azt szoktam mondani, hogy oldandó, és nem megoldandó szövegek ezek. Így bő egy év távlatából nálam egyelőre jól öregedett a lemez, és a visszajelzések alapján is sok emberrel rezonálnak a dalok, bár nincs egy konkrét üzenet, amit át szeretnénk adni, úgy látszik valami mégis átszűrődik a befogadókra.
– Május 11-én egy nagyszabású koncertetek lesz a Budapest Parkban, méghozzá a Thy Catafalque társaságában. Honnan jött ennek a párosításnak az ötlete? Szeretitek, amit Kátai Tamásék játszanak?
– Első hallgatásra talán nem a legegyértelműbb ez a párosítás, mégis úgy gondolom, hogy a dalok, szövegek gyökere ugyanoda nyúlik vissza mindkét zenekarnál. Más a csomagolás, a körítés, viszont a felszín alatt sok párhuzam van, a dallamvezetésben, a természeti képekben, a kozmikus perspektívában. Tőlem jött az ötlet, és nagy öröm számomra, hogy ez így meg tud valósulni, mind zeneileg, mind emberileg egy fontos találkozásnak és kapcsolódásnak tartom.
– Azt ígértétek a Facebook oldalatokon, hogy Budapest Parkban már néhány új dal is elhangzik majd, mert készül a negyedik lemez. Mikorra várható és ha lehet ilyet kérdezni, miben lesz más, mint az előzőek?
– 2024 februárjában érkezik a következő lemez. Zeneileg kisebb ugrás lesz, mint az eddigi anyagok között, az újítás a gyakoribb szintézis használat lesz majd. A dalszövegek narratívája annyiban változik, hogy míg a Partért kiáltó a víz köré épült, ezúttal a Nap lesz a központi motívum. Nagyon izgatott vagyok az új anyag kapcsán, azt gondolom, hogy sikerült még egyet csavarni az előző lemezen.
– Várható ehhez is kötet esetleg, mint a harmadikhoz?
– Igen, tervben van, szintén a Prae kiadó gondozásában és Dobos Emőkével együtt alkotva. Nagy sikere volt az előzőnek, és élveztük a folyamatot is, jó, hogy van egy ilyen lenyomata is a szövegeknek, ahol nem a dallamok, hanem a vizuális ábrázolás a sorok megtartó közege.
– A Budapest Park előtt még vár rátok két lengyel, egy cseh és egy bécsi koncert is a The Devil’s Trade társaságában. Ez egy elég fajsúlyos párosítás. Milyen érzésekkel várjátok ezeket a bulikat?
– A TDT is azok közé a hazai előadók közé tartozik, akiknek a munkássága sokat jelent számunkra és azt érezzük, hogy ugyanott matat, mint mi is. Izgalmas lesz két olyan projekttel elindulni külföldre, ahol a koncertműsor egy része magyar nyelvű. A tavalyi Roadburn fesztiválon is együtt voltunk Hollandiában, Makó Dávid koncertje naptári év egyik legmeghatározóbb élő zenei élménye volt számomra. Egy ügynökségnél vagyunk, a Doomstar-nál, ahol Jakab Zoli egyengeti az útjainkat, neki köszönhetően nagyon jó klubokban léphetünk fel és kiváló promóterekkel dolgozhatunk együtt, így nagyon várjuk ezt a mini turnét. Már több helyről is írtak nekünk helyiek, hogy mennyire örülnek, hogy házhoz jövünk ezúttal!
– Aztán jön egy rövid erdélyi kanyar is. Mit vártok az ottani koncertektől? Jártatok már arra korábban?
– Eddig egy fellépésünk volt, a Double Rise fesztiválon Torockón, ami mai napig szép emlék. Vecsei H. Miklós és a QJÚB csapatával turnézunk együtt, egy szép értékkapcsolás ez, és ezúttal főleg színházakban játszunk ülő közönség előtt, ami megint csavar egyet a történeten. Nagyon jó első erdélyi turné lehetőség ez nekünk, várjuk!
– Milyen zenék, könyvek, esetleg filmek, sorozatok hatnak rátok mostanában? Kiket néztek, hallgattok, olvastok?
– Könyvek közül nálam Al-‘Arabi ad-Darqawi: Az emlékezés rózsakertje (Buji Ferenc kiváló tanulmányával a szúfizmusról az elején), Várkonyi Nándor: Sziriat oszlopai, emellett Sári László: Lin-csi apát minden szava – ezek a legaktuálisabb jó olvasmányélményeim. Filmek közül a Netflix-en is elérhető The Colours of Infinity c. dokumentumfilm, ami a Mandelbrot-halmazról és a fraktálokról egy kiváló bevezető. Sorozatok terén a The Last of Us engem is beszippantott, de hát csak az nem hallott erről, aki nem is szeretett volna, szóval itt most én is bevallottam rácsatlakoztam a fősodorra!
Az interjút készítette: Szénégető Richárd – Ric$