Lucianna kendője – Szabó Luca Anna első önálló kiállítása Vácon
Szabó Luca Anna textiltervező művész kiállítása látható a váci Lyra Könyvesház Torony Galériájában.
Az ifjú tehetség tanulmányait a Budapesti Metropolitan Egyetem textiltervezés alapszakán végezte, melynek részeként egy évet a finnországi Metropolia Egyetemen töltött. A szövés mellett a mintatervezés is érdekli. Ezt követően a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem mesterszakán folytatta tanulmányait, ahol alapdiplomát szerzett, jelenleg pedig a Metropolitan Egyetem divattervezés mesterszakán tanul, ahol várhatóan 2026-ban szerzi meg diplomáját. 2025 nyarán az Accademia Costume & Moda milánói rezidencia programjának résztvevője egyedüli magyar tervezőként, három másik közép-európai alkotóval együtt. Ezalatt a divat és művészet határterületeit kutatja, különös tekintettel arra, hogyan jelenhet meg a divat kiállítható, konceptuális médiumként. Munkájában a kreatív alkotás mindig központi szerepet tölt be, célja, hogy a textiltervezés és divat területén széles eszköztárral és érzékeny vizualitással dolgozhasson.
2022-ben készített el első kendőkollekcióját „Tulipán és Szív” címmel, azóta időről időre új kollekciókat tervez. Termékei budapesti művész üzletekben is elérhetők, de gyakran kap egyedi megrendeléseket is. A kendők számára nem pusztán divatkiegészítők, hanem vizuális üzenethordozók, formába öntött gondolatok, hangulatok, történetek.
Pálmai Nóra, a Váci Madách Imre Gimnázium művészeti tagozatának rajztanára nyitotta meg a kiállítást. Elmondta, hogy ez a tárlat nem pusztán textileket mutat be. Nem pusztán színeket, formákat, mintákat. Ez a kiállítás viselhető gondolatokról, kézbe vehető történetekről és bőrközeli művészetről szól. Véleménye szerint Szabó Luca Anna textilművessége páratlan. Ízlése kifinomult, mégis határozottan egyedi. Az, amit alkot, nem illusztrációja a divatnak, hanem önálló művészi állítás. Elhangzott még, hogy Luca munkái azt a ritka mezsgyét járják, ahol a képzőművészet, a textilművészet és a divattervezés nem elválik egymástól, hanem egymást erősíti.
Fontos kimondanunk: Luca viselhető művészetet alkot.
Ez nem csupán egy jól hangzó kifejezés.
„A viselhető művészet felelősség. Azt jelenti, hogy az alkotás kilép a falakról, belép az életünkbe, mozgásba jön, együtt él a testtel, az egyéniséggel, a mindennapokkal. Egy Lucianna kendő nem csak díszít – kommunikál. Nem csak kiegészít – identitást hordoz.” – hangsúlyozta Pálmai Nóra. Nem csak trendeket követ – kultúrát közvetít. Megtudtuk még, hogy Luca tehetségét és érzékenységét már nemzetközi szinten is elismerték: elnyerte a milánói ösztöndíjat, és jelenleg Franciaországba várják tervezői munkára. Ezek az állomások azonban nem elszakítják, hanem éppen megerősítik azt a gondolkodásmódot, amely a munkáiban is megjelenik: a gyökerek tiszteletét és a kortárs látásmód bátorságát. Korábban a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemnek volt diákja divattervezés szakon, ahol a konceptuális gondolkodás, az anyagkísérletezés és a szakmai tudatosság mind hozzájárul ahhoz, hogy munkái nemcsak szépek, hanem szakmailag is rendkívül erősek legyenek. Finnországban, Erasmus-ösztöndíjjal folytatott tanulmányai szintén meghatározóak voltak számára: a skandináv letisztultság, az anyag iránti alázat és a funkció–esztétika egyensúlya finoman, de határozottan jelen van a Lucianna kendők világában. A Lucianna név Luca saját keresztneveiből született: Luca és Anna összeolvadásából. De ez az összeolvadás több puszta névjátéknál. A Lucia név a latin lux, vagyis fény szóból ered – a világosság, a tisztaság, a megvilágosodás jelentését hordozza. Az Anna név héber eredetű, jelentése: kegyelem, ajándék. Fény és kegyelem. Ez a kettősség – az erő és a finomság, a határozottság és az érzékenység – végigvonul Luca munkásságán. A Lucianna kendők egyszerre sugároznak jelenlétet és törékenységet, karaktert és líraiságot.
A kiállításmegnyitón elhangzott még, hogy a brand eredeti koncepciója pedig különösen izgalmas: Luca kezdetben keszkenőben gondolkodott. A keszkenő nem csupán egy textildarab. A magyar kultúrában a keszkenő jel, üzenet, emlék és érzelemhordozó volt. Szerelmi ajándék, búcsúzó tárgy, ünnepi kellék, amelyhez történetek tapadtak. Maga a „keszkenő” szó a „kéz” és a „kendő” összekapcsolásából ered – egy olyan tárgy, amelyet kézben tartunk, kézről kézre adunk, amely személyes és intim. Szabó Luca Anna ezt a tradíciót nem felszínesen, hanem komoly kutatómunkával közelítette meg. Ennek eredményeként született meg például a Tulipán és Szív kollekció sorozat, amely a magyar népművészet szerelmi motívumaiból táplálkozik. Ezek a motívumok nem múzeumi idézetek, hanem újraértelmezett jelek: kortárs színvilággal, modern kompozícióval, mégis mély tisztelettel az eredet iránt. A Lucianna kendők így hidat képeznek múlt és jelen között. Megmutatják, hogy a hagyomány nem teher, hanem inspiráció. Hogy a textil nem csupán anyag, hanem emlékezet. A szerelmi ihletésű kollekció természetes párja az olaszországi színekben pompázó, mediterrán hangulatú, ám összetört szíveket megidéző sorozat. Ez a kollekció már nem az idillről beszél, hanem a törésről – arról az egyetemes emberi tapasztalatról, amely szerint néha kicsit meg is kell halnunk ahhoz, hogy igazán élni tudjunk. Ahogy egy régi gondolat is tartja: minden egész eltörik/eltörött… ahogy Ady mondaná. De a törés nem végpont, hanem átmenet. A szétesés után újrarendeződés következik, és ez a körforgás Luca kendőiben is visszatérő gondolat. Ezek a textilek képzőművészeti alkotásként folyamatosan reflektálnak a világra, annak fájdalmaira, szépségére, lüktetésére – és arra, hogy minden mozgásban van.
Érdekes információ az alkotóról, hogy a művészet mellett hegymászó is. Ez a fizikai és mentális határokat feszegető sport mélyen beépült a gondolkodásába. A hegyek világa – a koncentráció, a kitartás, az ember és természet közötti párbeszéd – először egy kendősorozatban jelent meg, majd később meghatározó inspirációvá vált egész divattervezői pályáján.
A kiállítás február közepéig tekinthető meg, a váci Lyra Könyvesházban.
Szávai Attila
Fotók: Szász Krisztián