Fedezzük fel Visegrádot!

Talán sokan nem is tudják, hogy Visegrád 1700 lakosával az ország legkisebb városainak egyike.

A város, melynek patakokkal tagolt erdős-hegyes vidékén birodalmak, népek: rómaiak, kvádok, avarok, magyarok, törökök és németek nyomait fedezhetjük fel ma is.

A város, melynek büszke romjai felett IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás királyaink szelleme ragyog.

A város, ahol az erdő fái és a vén Duna hullámai is Zách Klárára, Kottaner Ilonára, Görgey Artúrra és történelmünk sok más hősére emlékeztetnek.

A város, amely Kisfaludy Károly, Petőfi Sándor, Arany János és Áprily Lajos költészetét is megihlette.

A város: Visegrád.

Ördögmalom-vízesés

Az Apát-kúti-völgyben futó patak az andezittufa-lépcső zúgóján keskeny kővályút koptatott. A sziklapad alatt az örvénylő víz mély medencét mosott ki magának.

A Visegrád-Pilisszentlászló erdészeti út mellett található, az Apátkúti-halastó után, közvetlenül az út jobb oldalán. Az út autóval is járható Visegrádtól a Telgárthy-rétig (Bertényi Miklós Füvészkert).

Salamon-torony

A fellegvárat a Dunával összekötő völgyzárófalak, valamint a falakon áthaladó egykori országutat védő kapuk és a nagy lakótorony, amit a 11. századi magyar királyról tévesen Salamon-toronynak neveznek, a 13. század közepén épült fel. Az alsóvár a fellegvárral egységes védelmi rendszert képezett. Károly Róbert korában a hatszögletű lakótornyát átépítve királyi szálláshellyé alakították. Ma a lakótoronyban a Mátyás Király Múzeum kiállításai láthatóak: A visegrádi királyi palota gótikus díszkútja, Mátyás király visegrádi szobrászműhelye, Visegrád története.

Királyi Palota

Kapcsolódó kép

A palota helyét Schulek János találta meg, és kezdett el ott ásni 1934 végén. Ahogy a palota építéséhez majdnem minden Visegrádon építtető király hozzájárult, úgy a felújításon a Visegráddal foglalkozó leghíresebb régészek, történészek mindegyike dolgozott – Schulek Jánostól Héjj Miklóson át Szőke Mátyásig.
A sokszor évtizedekig akadozó rekonstrukció a millennium közeledtével kapott új lendületet, és 2000-re elkészült az északkeleti palota és a Herkules-kút rekonstrukciója. A palotán belül a kiállítótermek és a kőtár a különböző korokból származó emlékeket mutatja be.

Mátyás Király Történelmi Játszópark

A Királyi Palota előkertjében mesekert és foglalkoztató ház várja játszani vágyó vendégeit. Egyenesen a Mátyás – mesék világába léphetnek be a veretes díszkapun át.

Zsitvay kilátó

A 377 m magas Nagy-Villám tetején a Magyar Turista Szövetség fennállásának 20. évfordulójára épített torony a “Jubileumi kilátó” nevet kapta, de már 1935-ben Zsitvay-kilátóként volt ismert. A torony tetejéről egyedülálló körpanoráma nyílik a Dunakanyarra, a Börzsönyre és a Visegrádi-hegységre.

Kálvária

A kék jelzésű turistaút a kálvárián keresztül vezet a Fellegvárhoz.

A kálváriához vezető stációkat Szakál Ernő szobrászművész készítette 1961-ben.

A Kálvária-hegy tetején áll a Kálvária kápolna.

Fellegvár

A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült. A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Lascaric Mária királyné, a királynő hozományából. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették. Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre került és nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak.
A mai látogató több érdekes kiállítással is találkozhat fellegvári látogatása során.

Kisvillámi Vadvirágos Tanösvény

A 14 állomásból álló tanösvény a terület fokozottan védett értékeire hívja fel a figyelmet, és a természetbarát magatartás elsajátításában segít.
A tanösvényhez kapcsolódó mesekönyv a gyerekeknek segít megérteni a természeti értékek, az élőhelyek védelmének fontosságát.

Forrás: http://visegrad.utisugo.hu