Kis ország nagy kincsekkel

Magyarország kis alapterülete ellenére 8 természeti és kulturális értékével szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Az UNESCO 1972-ben elfogadott Világörökség Egyezményének célja az emberiség kiemelkedő értékkel bíró kulturális és természeti örökségének megőrzése. Az Egyezményhez csatlakozó állam egyebek között kötelezettséget vállal arra, hogy a területén fekvő Világörökségi Helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára is.

Íme a hazai helyszínek:

• 1. Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út

A felvétel éve: 1987; a bővítés éve: 2002 (Kulturális kategória)

A budapesti Duna-part a folyón átívelő hidak sorával a világ egyik legszebb, világörökségi címet érő látképe. A Margit hídtól a Szabadság hídig terjedő világörökségi terület magába foglalja a középkori szerkezetét őrző budai várnegyedet a Mátyás-templommal és a Halászbástyával, a Szabadság-szobrot és a Citadellát, a pesti oldalon többek között a Parlament, a Gresham-palota, a Vigadó és a Nagyvásárcsarnok látványos épületét. A védettség kiterjed az Andrássy útra is, amely a 19. század második felének eklektikus építészeti csúcspontja olyan impozáns épületekkel, mint az Operaház, a Zeneakadémia, a Párizsi Nagyáruház, valamint a hajdani nagypolgári villák és bérpaloták sora.

Tipp: A világörökségi panorámát élvezhetjük egy egyszerű folyó parti sétával vagy a fővárosi tömegközlekedés részét képező D11-es és D12-es hajójárat fedélzetéről is, de akár a pesti Duna-parton végigsikló 2-es villamossal is megcsodálhatjuk a környéket.

• 2. Hollókő Ófalu és környezete

A felvétel éve: 1987 (Kulturális kategória)

Az apró palóc falunak sikerült szinte maradéktalanul megőriznie középkori településszerkezetét. Ófaluján egyetlen hosszú utca fut végig, két oldalán akkurátusan sorakozó, fehérre meszelt, tornácos parasztházakkal, többségükben ma is laknak, néhányukban kézműves műhely, múzeum, bemutatóhely kapott helyet, de akad olyan is, amelyikben megszállhatunk. A helyiek máig őrzik hagyományaikat, jellegzetes, dallamos nyelvjárásuk mellett színpompás népviseletüket, és a hamisítatlan palóc ízeket. És mindezt szívesen meg is osztják a látogatókkal.

Érdemes egyszer húsvétra időzíteni a látogatásunkat, amikor a palóc kultúra, az élő népszokások a legteljesebben tárulnak elénk. A hollókői húsvét leglátványosabb része a locsolkodás, amihez a legények hideg kútvízzel töltött vödröt használnak – ezen a napon lány garantáltan nem marad szárazon!

TIPP: Kapaszkodjunk fel a falu fölé magasodó várba is, amelyhez számos legenda fűződik és gyakorta ad helyet várjátékoknak, koncerteknek.

•  3. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

A felvétel éve: 1995; a bővítés éve: 2000 (Természeti kategória)

Sárkányfej, Anyósnyelv, Oszlopok csarnoka, Óriások terme – ilyen beszédes neveket adtak a felfedezők a kétmillió éves, 26 kilométer hosszú Baradla-barlang változatos cseppkőképződményeinek. A mérsékelt égöv leghosszabb cseppkődíszes barlangja a legjelentősebbnek számít a magyar–szlovák határon átnyúló Aggteleki-karszt 1200 barlangja közül, kivételes akusztikája miatt koncerthelyszínként is használják. Aggtelekről és Jósvafőről különböző időtartamú vezetett barlangtúrák indulnak, az egy órás könnyű sétától a 6-7 órás overallos kalandtúráig.

TIPP: A terület gazdag geológiai értékeit, növény- és állatvilágát a barlangon kívül is érdemes megismerni. Aggteleken bejárhatjuk a Baradla tanösvényt, Jósvafőn a Tohonya-Kuriszlán tanösvényt, kisebb gyerekeknek a Fürkész ösvény jelenthet élmény, amelyen egy fürkészdarázs-figura kalauzolja őket végig.

• 4. Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete

A felvétel éve: 1996 (Kulturális kategória)

A bencés szerzetesrend 1996-ban alapított monostora egyidős a magyar államisággal. A táj fölé magasodó Pannonhalmi Bencés Főapátság épületei, a 13. században emelt monumentális bazilika, az oktatási épületek és a kápolnák különböző korok építészeti stílusait őrzik, 400 ezer kötetes könyvtára Európában a leggazdagabb szerzetesi könyvgyűjtemény. Arborétumában több mint 1000-féle növény és 150 madárfaj él. A szerzetesi közösség képességét a folyamatos megújulásra, nyitottságát a modern világ kihívásaira jól mutatja az apátsági birtokhoz tartozó gyógynövénykert, levendula-lepárló, teaház, étterem, pincészet, borház, kávéház és zarándokszállás.

TIPP: Pannonhalmára látogatva keressék fel a legújabb látványosságot, a fák csúcsáig felkapaszkodó lombkorona-tanösvényt is. A halat – mint keresztény szimbólumot – formázó építmény remek kilátópont a városra, és kerekesszékkel is bejárható.

• 5. Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta

A felvétel éve: 1999 (Kulturális kategória)

Európa legnagyobb összefüggő, füves pusztája még őrzi a régi pásztorvilág emlékeit. Ma is láthatunk a Hortobágyon békésen legelésző szürkemarha-csordát, vágtázó lovakat és csikósokat, juhnyájat terelő pásztorokat, magányosan bólogató gémeskutakat, bejárhatjuk a vidéket lovas kocsin, de akár puszta-szafarira is indulhatunk a végtelen látóhatárt kémlelve a vadlovak nyomában. A Pusztai Állatparkban régi magyar háziállatok, a Hortobágyi Vadasparkban az ősi vadvilág ismerhető meg, a Hortobágy-Halastavi Kisvasút pedig elvisz a puszta madárparadicsomába, ahol az őszi naplementék leglátványosabb természeti eseménye a darvak százezres tömegének vonulása.

TIPP: Pásztoréjszaka, madárgyűrűzés, lepke-fotótúra – többek között ilyen programokat kínál szakvezetéssel a Hortobágyi Nemzeti Park. Látogassunk el a Csillagoségbolt-parkba is, felejthetetlen élmény az év vándoraival teleszórt mennybolt és az ezüst szalagként elnyúló nyári Tejút látványa.

• 6. Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője

A felvétel éve: 2000 (Kulturális kategória)

Az ókori rómaiak a mai Pécs helyén a 2. század elején alapították Sopianaét, amely a 4. századra virágzó tartományi székhellyé fejlődött. Pécs 1600 éves ókeresztény temetője a legjelentősebb provinciális nekropolisz, amely több száz téglasírt, több tucat családi sírkamrát és nagyobb közösségi sírboltot foglal magába. Európában itt maradtak fenn legnagyobb számban falképekkel díszített temetői épületek a római korból. A feltárt síremlékek, temetői kápolna három helyszínen tekinthető meg a városban: a Cella Septichora Látogatóközpontban, az Ókeresztény Mauzóleumban és az Apáca utcában.

TIPP: Nézzük meg a Cella Septichora közelében a négytornyú székesegyház mellett található Püspöki Palota megújult látványosságait is. A látogatók bejárhatják a főpapi lakótereket, a palotakertet és a nagyközönség elől korábban elzárt titkos föld alatti folyosót is.

• 8. Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj

A felvétel éve: 2001 (Kulturális kategória)

Nemzetközi jelentőségű vadvízként tartják számon, a magyar-osztrák határon átnyúló Fertő tavat, amely számos ritka, csak itt élő növény és kétszáznál is több fészkelő, vonuló madárfaj állandó vagy ideiglenes otthona. A 310 négyzetkilométeres sós tó Eurázsia legnyugatibb sztyeppe-tava sűrű nádasokkal és kiterjedt mocsárfoltokkal, melyek élővilága a tavat megkerülő kerékpárútról és vezetett kenutúrákon is megfigyelhető. A vonulási időszakokban vízimadarak tízezrei jelennek meg a tónál. A Fertő-táj nemesen egyszerű népi építészeti emlékei mellett kiemelkedő kulturális értéket képviselnek kastélyai, a fertődi Esterházy- és a nagycenki Széchenyi-kastély.

TIPP: A nádasba vájt csatornák és a vízi világ felfedezéséhez kényelmes közlekedési eszköz a szolár hajó, amely a Hansági-főcsatorna parkolójától indul. A Fertő-Hanság Nemzeti Park egyedi fejlesztésű, elektromos meghajtású hajójával eldugott helyekre is eljuthatunk, az elenyésző motorzajnak köszönhetően pedig az emberi jelenlétre érzékenyebb vízimadarak vagy akár vízi emlősök is megfigyelhetők.

• 8. Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj

A felvétel éve: 2002 (Kulturális kategória)

A Zemplén-hegység, a Bodrog és Tisza folyók találkozásánál elterülő Tokaj-hegyaljai borvidék a világ első zárt borvidéke 1737 óta, amely 27 települést foglal magába. A különleges mikroklíma, a vulkanikus talaj és a nemespenésszel borított pincék mind fontos szerepet játszanak a világ egyik legegyedibb édesbora, a tokaji aszú megszületésében, melyet a hagyomány szerint XV. Lajos a borok királyának, a királyok borának nevezett. A szőlőbirtokok és a vulkáni kőzetbe vájt pincék jó része bejárható, a borászatokban dűlőtúrákon, borkóstolásokon és borvacsorákon lehet részt venni.

TIPP: A Hegyalján legalább ezer éve folyó szőlőtermesztés hagyományait interaktív módon mutatja be a Tokajban található Világörökségi Bormúzeum. Keressük fel az ország első ecetmúzeumát, a bodrogkeresztúri Acetániát, ahol a legkorszerűbb prezentációs technikák segítségével mindent megtudhatunk a borecetek történelméről, készítéséről.

Forrás: www.vilagorokseg.hu, www.hellomagyarorszag.hu